Hallgatói hálózat Pécs

A Hallgatói Hálózat PÉCS, a város középiskolásainak, hallgatóinak és oktatóinak autonóm, alulról szerveződő közössége, a Hallgatói Hálózat önálló része. A felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása, a társadalmi viták és a széleskörű egyeztetés mellőzése eredményezte a Hallgatói Hálózat pécsi sejtjének létrejöttét, hogy teret adjon azoknak fórumoknak, amelyeken a hallgatók elmondhatják véleményüket és képviselhetik érdekeiket.

Ajánljuk

Utolsó kommentek

  • tanarbazis: Sziasztok! Az online (skype-on) tanító magántanárok adatbázisa! www.onlinetanarbazis.hu, www.skypetanarbazis.hu Keress tanárt vagy jelentkezz Te is tanárnak! Kérünk oszd meg, mert másnak is szüksé... (2015.09.26. 22:07) Hallgatói Hálózat Pécs
  • tanarbazis: Sziasztok! Az online (skype-on) tanító magántanárok adatbázisa! www.onlinetanarbazis.hu, www.skypetanarbazis.hu Keress tanárt vagy jelentkezz Te is tanárnak! Kérünk oszd meg, mert másnak is szüksé... (2015.09.26. 22:07) A magyarországi Hallgatói Hálózat támogató levele a kolozsvári egyetemfoglalókhoz (HUN, ROU, ENG)
  • Humperdickk: Szép. De azért hadd ne szégyelljem már magam, mert "közéleti blogomban saját megmondóember szerepem méltóságteljes tudatában" véleményeket alkotok. Mert mondjuk nekem mindegy, csak jelezni akartam, ... (2013.02.18. 12:47) Pécsi szabadegyetemi beszéd - Bagi Zsolt
  • 1walaki: Inspiráló az összefoglaló, jól láttatja a HA-HA alapvető törekvéseit. Magam is úgy érzékelem, van ereje annak az alapállásnak, mely nem pusztán kétségbe vonja, hanem elutasítja a részvételi demokrác... (2013.02.05. 04:15) Mi a HaHa? Vélemény (András Csaba)
  • Anna Medve: Amondó vagyok, hogy ez egy nagyon jó szöveg. Mondhatni, párját ritkítja. Az talán nem lenne rossz, ha a hatalomgyakorlással kapcsolatban röviden kitérnél a hatalomértelmezésre (2013.02.02. 12:43) Mi a HaHa? Vélemény (András Csaba)
  • Utolsó 20

Az egyetemfoglalásról

2013.02.07. 17:48 | pecswork_admin | Szólj hozzá!

Az iménti írás a zágrábi egyetemi blokád alatt felvetődő legfontosabb kérdéseket, s az egyetemfoglalók által adott válaszokat tartalmazza.

FAQ Gyakran felmerülő kérdések.

Miért éppen egyetemfoglalás, s miért nem más közintézmények (minisztériumok, kormányhivatalok) birtokba vétele?
Az egyetem közintézmény, amelyet jogszerű módon kívánunk használatba venni, mintegy eszközként használva, amelynek az elfoglalásával kinyilváníthatjuk az egyetemi polgárság akaratát.
Az egyetem olyan történetileg előnyben részesített helyszín, ahol a kritikai gondolkodás mindig is szerepet kapott.
Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi és humán szerepkörű intézmények, mint amilyen az egyetem is, éppen akkor teljesítik a társadalom iránti kötelezettségüket, amennyiben fellázadnak a szociálisan romboló intézkedések ellen.
A felsőoktatási intézmény autonómiája és függetlensége stratégia védelmi pontot jelent a számunkra (amelyre egy utcai tüntetés során az utca képtelen lenne). Az egyetem viszont a legalkalmasabb helyet nyújtja arra, hogy a követeléseinket kinyilvánítsuk a sajtó és a hatalom felé.

Miért nem csak tüntetés?
A sajtó telített a tüntetések hírével, egy újabb egyetemista tüntetés önmagában már elégtelen ahhoz, hogy felkeltse a média érdeklődését.
A közvéleményben úgy csapódhat le a tüntetés, mint egy rövid ideig tartó, tanulságok nélküli megmozdulás.
A tüntetések formájából adódóan, a rövidsége miatt a média kénye-kedvétől tehet függővé bennünket. Egy hosszabb ideig tartó egyetemfoglalás során a média félreértelmezéseire és -magyarázására kevesebb lehetőség adódik.
Egy megfelelő helyszín kiválasztásával, valamint a követeléseink kifejezésére alkalmas forma meglelésével elkerülhetővé válik, hogy a média önös érdekeit szem előtt tartva a „naiv egyetemista felkelők” címkével illessen bennünket, olyanoknak, akiknek „nincs felhatalmazása a tiltakozásokra”, követeléseinket pedig „zavaros hőbörgéseknek” állítsa be. Az egyetemfoglalással valós politikai féllé válik mozgalmunk, amellyel a hatalomnak számolnia kell.
Az egyetemnek, mint a követeléseink kinyilvánításának legalkalmasabb helyszínének az elfoglalásával és a tribünként való használatával, valamint követeléseink hangoztatásával kifejezzük, hogy a végsőkig elszántak vagyunk, így a média képtelen lesz belesüllyeszteni bennünket azok közé a sablonok közé, amelybe a szűk látókörűség a tüntetéseket általában helyezi.
Az egyetemfoglalás lehetővé teszi azt, hogy a hatalom függővé váljon az egyetemistáktól, akik viszont nyugodt körülmények között várhatják a címzettől közvetlen nyomásgyakorlásra adott válaszát, valamint az érdekképviseletekkel folytatott egyeztetéseik eredményét.

Miért éppen plénumok?
Amikor a formális képviseleti szerveknek, valamint az egyetemista képviselőknek nincsen valós lehetősége befolyásolni a döntéshozókat azokban a kérdésekben, amelyek az egyetemi polgárság egészét érintik, szükséges megtalálni egy olyan formát, amely biztosítja a követelések széleskörű kinyilvánításának lehetőségét.
A demokratikus önlegitimációi egyetlen módjához, amely az egyetemisták követeléseinek intézményes formában keretet ad, csakis a plénum, azaz a közvetlen demokrácia biztosít utat.

Miért fontos a közös fellépés?
A közös fellépés formájában határozottabb kifejezhetőek a követeléseink.
Általa megszüntethető a személyhez és a professzióhoz (munkakörhöz, tevékenységhez) vagy akár társadalmi helyzethez kötöttség.
A tiltakozás ezen formája nem követeli meg, hogy egyetlen személy vagy egy kisebb csoport kapjon irányító pozíciót a mozgalomban.
A közös érdekeket anélkül is ki lehet fejezni, hogy a mozgalom a képviseli demokrácia formáját öltené magára annak minden hátrányával (belső összeütközések, titkolt érdekek a demokrácia gyakorlásában, meghatározott és feladataikban rögzült szakmai képviselők).
Szeretnék tudtára hozni a társadalom széles körének a közös érdekek és a szociális szolidaritás gondolatának fontosságát, szemben az individualizmusnak a médiában is testet öltő agresszív és az önreprezentációra épülő kultuszával, a szétbomlás elméletével, mindazzal, ami megkérdőjelezi az önző és elszigetelt egyén meghaladásának lehetőségét. Ideológiailag problémásnak találjuk a társadalmi folyamatok megjelenítésének módját, amely a szociális jogok és a társadalmi szolidaritás intézményének megszüntetésére tör. Ennek messzemenő és beláthatatlan következményei lehetnek.
A közösségi szociális érdekek megőrzése ellen indított kampány a szakszervezetek, szociális intézmények, egészségbiztosítás, stb. ellen irányulnak, az ezekért vívott harcot pedig a médiában teljesen a teljes mellőzöttséget jelentő „szocializmus” szóval bélyegzik meg. Ehelyett a szociális darwinizmust kínálják fel alternatívaként, amely a fogyasztói társadalom és a bevásárlóközpontok révén ellensúlyozná a szociális védelem és a közösségi összetartás megszüntetését.

Ki ad Önöknek felhatalmazást arra, hogy ellehetetlenítsék azoknak az egyetemistáknak a rendes óralátogatását, akik nem tartanak Önökkel?
A plénumba bárki bekapcsolódhat, a döntéshozatalba a plénumon résztvevők mindegyike beleszólhat. A plénum döntései mindenkire kötelező érvényűek.
Nem áll a rendelkezésünkre más intézményes berendezkedés vagy döntéshozatali forma, amellyel a többség nézete és akarata kinyilvánítható. A plénum önigazoló ereje az egyetlen intézményes eszköz, amelyet felhasználhatunk.

Az egyetem elfoglalása nem önkényes és erőszakos tett?
Úgy tartjuk, hogy a hatalom által véghezvitt antiszociális, a tanuláshoz való jogot megkérdőjelező, az oktatást ellehetetlenítő, a tudásszerzés lehetőségét sárba tipró intézkedései sokkalta rombolóbbak a mi megmozdulásainkhoz viszonyítva.
A tudással való kereskedelem (kommercializáció) nem érték semleges folyamat, hanem az oktatási intézmények társadalmi céljának lecserélése: az oktatásügy alárendelése a profit feltételeinek (álcázott és eufemizált kifejezésmóddal élve: a„gazdaságilag hatékonnyá tétele”), ami azt jelenti, hogy a döntéshozók hallgatólagosan hatályon kívül helyeik az oktatásügy elsődleges célját. Habár mindezt igen bürokratikusan fejti ki az állam, valójában ez a társadalmi erőszak egy megjelenési formája.
A pénzügyi küszöb (keretszámok) bevezetése sokak számára ellehetetleníti, hogy élhessenek az oktatáshoz való jogukkal, de facto: róluk nem vetnek számot, mellőzik őket. A pénz a társadalmi hatalom és az erőszak egy formája – a szelekcióban eszközként történő bevezetése annyit tesz, mint azoknak a társadalmi kényszermechanizmusoknak a használatát, amelyek a kirekesztést és az alapvető jogokhoz való hozzáférés eltiprását szolgálják.

(Forrás: http://www.slobodnifilozofski.com/2009/04/cesto-postavljana-pitanja-drugi-dio.html#1)

A bejegyzés trackback címe:

https://pecswork-haha.blog.hu/api/trackback/id/tr125067985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: egyetemfoglalás
süti beállítások módosítása